Igaz ugyan, hogy már tavalyi, és eltelt egy csomó idő azóta, hogy publikálták ezt a vizsgálatot, de egyre fontosabbá válik, ahogy újabb eredmények kerülnek elő. Ezek ugyanis mind azt igazolják, hogy a kezelésben lévő és a gyógyszert előírás szerint szedő HIV-fertőzöttek lényegesen (96%-kal) kevésbé fertőzőek, mint azok, akik nem szednek gyógyszert. Ez pedig nagyon erős érv amellett, hogy a kezelést megelőzésként használjuk. A legnagyobb akadály egyelőre nem csak az előítélet és tabu miatti ellenállás az egészségügyi rendszerekben, hanem a pénz. Annak ellenére, hogy a HIV ma már sokkal olcsóbban kezelhető, mint egy sor más betegség.

A vizsgálat arra is rávilágít, hogy a szokásos paradigma helyett, amiben a beteg csak akkor kap először gyógyszert, amikor az immunrendszere már elkezd gyengülni, több értelme és haszna van a kezelés mihamarabbi megkezdésének.

Volt már ilyen régebben is, én magam is még a “hit early hit hard” módszer keretében kezdtem gyógyszert szedni a fertőzésem legelején, de akkor még azzal a szándékkal, hogy tarthassak gyógyszerszünetet. Tartottam is, de nem érte meg, és már nem is szokás a gyógyszerszünet, mert több a kockázata, mint a haszna.

sokat dolgozom, hogy nem tudok ide olyan sokat írni, mint szeretnék, vagy mint jó lenne. Azzal vígasztalom magam, hogy így legalább sok adót fizetek.

Amúgy is a minap megint belefutottam egy olyan emberbe, aki szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a HIV-fertőzötteket elkülönített helyen, falvakban tárolnánk, ahol nem veszélyeztetnék az “egészséges” társadalmat. Amikor rákérdeztem, hogy gettóknak vagy koncentrációs tábornak nevezné-e ezeket a létesítményeket, akkor azt válaszolta, hogy én ezt nem értem, ez mindenkinek jobb lenne, a HIV-fertőzötteknek is, mert nem kellene azon aggódunk, hogy megfertőzünk másokat.

Sok a hülye még mindig. Szerintetek?

hogy én azt csinálom, hogy hetente hatszor (de legalább ötször) járok sportolni. Minden nap próbálok valami mást csinálni, szóval nem mindig ugyanazt az edzésprogramot, hogy ne unjam annyira, de az fontos, hogy szinte nem maradhat ki nap.

Szedek egy nagy dózisú vitaminkészítményt, de csak minden második nap veszem be, mert szerintem különben túlzás lenne, és talán nem tesz olyan jót a májamnak és a vesémnek. Régebben, vagy akár gyerekkoromban sem voltam gyakran beteg, és ez így is maradt. Nagyon ritkán van valami bajom, náthás is csak talán évente egyszer vagyok pár napig. Vitaminokat pedig évek óta szedek, azt hiszem, enélkül rosszabbul bírnám a stresszt és a sportolást.

Évente egyszer-kétszer egy hónapig szedek kreatint is, és ilyenkor kifejezetten izomépítő edzésprogramot csinálok, pár alkalommal edzővel, utána anélkül. Elmúltam jóval negyven, szóval néha kell, hogy kicsit célzottan fejlesszem az izmaimat, különben nem csak kimegyek a formámból, de a hátam és a derekam is elkezd fájni.

Minden héten egyszer elmegyek csontkovácshoz/masszőrhöz, ami nagyon jól karbantart. Segít a pihenésben, a nyújtások közben jól lehet meditálni.

Amennyire lehet, odafigyelek arra is, hogy mit eszem, de ez nem mindig sikerül. Én is szoktam mindenféle szart enni, gyorsétterem meg ilyenek, de a lehetőségekhez képest próbálom ezt visszaszorítani. Elég sokat dolgozom és rohangálok, szóval ez nem mindig olyan könnyű. Nem vagyok vegetáriánus, nagyjából mindent megeszem, de igyekszem jó minőségű dolgokat enni. 

azt tárgyalják, hogy miért jelent nagy kihívást az egész világon a gyógyszerek hiánya a HIV (és más betegségek) kezelésében. A HIV-gyógyszerek hiánya az utóbbi 2 évben nagyon komoly gond Európában is. A stock-out vagy készlethiány ma már olyan tényező, amivel Közép- és Kelet-Európában szinte minden országban számolni kell. Ilyenkor hosszabb-rövidebb ideig nincs gyógyszer, mert a betegbiztosítónak nincs pénze vásárolni. Különösen súlyos gondot okoz ez Romániában, Ukrajnában, Oroszországban, de még Görögországban és Franciaországban is előfordultak ilyen esetek. A HIV-gyógyszerek szedésének megszakítása súlyos kockázatokkal jár, különösen, ha az nem tervezett és ellenőrzött körülmények között történik. Ezért a nemzetközi aktivizmus egyik központi témája most a készlethiányok megelőzése és kezelése. Magyarországon még nem következett be ilyen készlethiány, bár az előfordul, hogy év vége felé elfogynak bizonyos diagnosztikumok.

pozmagazine:

Basic errors—such as putting a condom on too late during intercourse or taking it off before intercourse is over—can contribute to breakage or leakage, according to a study in the journal Sexual Health and reported by MSNBC.com. With perfect use, condoms are 98 percent successful. Researchers at…

pozmagazine:

People with HIV can receive organ transplants, which they need at rates higher than their negative peers. If a positive person wants to donate an organ, though, it’s another story: Federal law forbids HIV-positive people from donating organs—even to other positive people. While the HIV community and health care professionals are fighting to lift the ban, one couple shows why it is high time to change this outdated law. Click here to read more.

Érdekes különben, hogy Európában valamivel lazábbak a szabályok. Spanyolországban vagy Olaszországban nem ütközik különösebb nehézségbe, ha HIV-fertőzött személynek kell szervet beültetni másik HIV-fertőzött donortól. Inkább azon múlik, hogy az adott kórház és/vagy orvos vállalja-e az ezzel járól adminisztratív és egyéb terheket. Ahogy egyre többen élünk egyre hosszabb életet HIV-fertőzés mellett, úgy ezek a kérdések is egyre aktuálisabbak lesznek. Például a “HIV and aging”, tehát a HIV-vel öregedés témája külön kutatási területté nőtt.

Van néhány olyan körülmény, amik miatt teljesen egyértelműen fölösleges aggódni, ugyanis semmilyen kockázatot nem jelentenek a HIV-fertőzés szempontjából: 

• Szúnyog vagy másmilyen rovar csípése vagy állatharapás.

missingvalues:

remélem nem fekszem le vele véletlenül. :(

az ember nem figyel oda és meg van a baj

Mindig legyen nálad óvszer!

és nagyon vicces volt a neurokognitív teszt, amit a rém kedves orvossal együtt kellett megfejteni, mert kicsit összevissza volt a használati utasítás, és én voltam az első a vizsgálatban, akivel meg kellett csinálnia. Dugdostam pöcköket jobb és bal kézzel, meg ilyenek.

Annak ellenére, hogy meggyőző erejű bizonyítékok léteznek arról a tényről, hogy a HIV-fertőzés AIDS-betegséget okoz, létezik egy olyan keményvonalas csoport, akik tagadják ezt a tényt. Ebben az írásban az AIDS kérdése körül legelterjedtebb öt mítoszt, tévhitet vizsgáljuk. A New Scientist nyomán.

TÉVHIT: Az AIDS-betegséget nem a HIV-fertőzés okozza

TÉNYEK: Természetesen ez a legfontosabb tagadó tétel. Már 1983-ban sikerült a kutatóknak izolálni HIV-et AIDS-betegek véréből. 1985-re olyan teszteket feljesztettek ki, amelyek egyértelműen bizonyítják, hogy az AIDS-ben szenvedő betegek elsöprő többsége HIV-vel fertőzött, pontosabban, hogy a vérükben HIV-antitestek találhatók. Azt is több vizsgálat bizonyította, hogy a HIV-pozitív teszttel rendelkező betegek eleinte egészségesnek mutatkoznak, majd kezelés hiányában idővel majdnem minden esetben megbetegszenek.

A denialisták, tehát a HIV és az AIDS létezését vagy kapcsolatát tagadók azt is gyakorta felvetik, hogy a HIV nem felel meg a “Koch-féle posztulátumoknak” – tehát egy sor olyan követelménynek, amelyek alapján meg lehet állapítani, hogy egy-egy fertőző kórokozó okoz-e valamilyen betegséget. Ezt a kritériumrendszert Robert Koch német tudós dolgozta ki a XIX. században. Kérdéses azonban, hogy mennyire van értelme egy olyan követelményrendszert alkalmazni a HIV esetében, amit baktériumfertőzésekre dolgozott ki Koch egy olyan korszakban, amikor a vírusokat még fel sem fedezték.  A HIV megfelel a Koch-féle követelményeknek, ha azokat nem értelmezzük szó szerinti szigorral:

1. Posztulátum: A kórokozónak jelen kell lennie minden olyan személyben, aki az adott betegségtől szenved. 1993-ban az Egyesült Államok Járványügyi és Megelőzési Hivatalának (CDC) Atlanta, georgiai központjai 230.179 AIDS-szerű esetet vizsgáltak felül, és az érintett betegek közül csak 47 személy volt HIV-negatív státuszú. Ez kevesebb mint 0,025%.

2. Posztulátum: A kórokozót izolálni kell egy olyan személyből, aki az adott betegségben szenved, majd tiszta kultúrában ki kell tudni tenyészteni. A HIV-et a modern virológia legszigorúbb szabványai szerint sikerült izolálni. Ausztrál kutatók kicsiny csoportja, az úgynevezett Perth Csoport azt állítja, hogy nincs bizonyíték a HIV létezésére. Az ő elképesztő követelményeik alapján azonban ugyanígy nem léteznek az influenzát, a himlőt, a sárgalázat, a bárányhimlőt és sok más betegséget okozó vírusok sem.

3. Posztulátum: A kórokozónak betegséget kell okoznia, ha egészséges személyt megfertőznek vele. Nyilvánvaló, hogy senkit sem lehet szándékosan HIV-vel megfertőzni a kísérlet kedvéért, de legalább három olyan egymástól független, igazolt esetet ismerünk, ahol laboratóriumi dolgozók véletletlenül tisztított, izolált HIV-vel fertőződtek, erre a HIV-törzsre pozitív tesztet mutattak, majd később AIDS-betegség alakult ki náluk.

TÉVHIT: Az antiretrovirális gyógyszerek “mérgek”

TÉNYEK: Igaz, hogy az antiretrovirális kezelés (ART) összetevői sokakban mellékhatásokat okoznak. Ilyen mellékhatások lehetnek a hányinger, furcsa álmok, de a megfelelő gondozás, kezelés hiányában olyan súlyos mellékhatésok is előfordulhatnak, mint például az idegrendszer károsodása. Egyes mellékhatások ideiglenesek, mások hosszabb távon fennmaradnak.

Mindazonáltal a legújabb antiretrovirális terápiában részesülő személyek esetében a mellékhatások sokkal kevesebb gondot jelentenek. Sajnos ezek a gyógyszerek egyelőre főleg a fejlett világban elérhetők csupán. Legyen szó akár régebbi, akár újabb ART gyógyszerekről, mind az öt kontinensen számtalan klinikai vizsgálat igazolta, hogy a mellékhatásokkal együtt is az előnyök messze meghaladják a kockázatokat. Például egy 1.255 pácienssel két éven át végzett vizsgálat tanúsága szerint a halandóság aránya évi 29%-ról 9% alá esett a kezelésnek köszönhetően. (The New England Journal of Medicine, vol 338, p 853).

TÉVHIT: A HIV-tesztek hibás eredményeket mutatnak

TÉNYEK: A két leggyakoribb HIV-teszt, az ELISA és a Western blot egyaránt a HIV-antitestek jelenlétét vizsgálja a vérben. Az ELISA teszt esetében előfordulhattak régebben hamis pozitív eredmények, például nem volt kizárható a keresztreakció influenza-antitestekkel, ha valaki rövidel a teszt előtt kapott influenzaoltást. A teszt a kilencvenes években elvégzett feljesztése óta ez már nem jelent problémát. Ráadásul a pozitív teszteredményt csak akkor adják ki a páciensnek, ha a pozitív ELISA tesztet egy második Western blot teszttel is megerősítik, ami drágább és bonyolultabb módszer, de még sokkal pontosabb. Az felülvizsgálatok alapján elmondható, hogy 1000-ből kevesebb mint 1 teszt mutat hamis pozitív eredményt.

TÉVHIT: Az AIDS-betegséget a szegénység vagy az alultápláltság okozza

TÉNYEK: Ezt az érvet gyakran halljuk magyarázatként arra, hogy miért olyan nagy az AIDS miatti halálozás Afrikában. Ugandai Rakai tartományában 20.000 felnőttet követtek egy vizsgálat keretében. A HIV-vel kapcsolatos halálesetek legmagasabb arányban a magasabban iskolázott személyek és az állami alkalmazottak körében voltak megfigyelhetők, másként fogalmazva a középosztályban és nem a szegények között.

Még Dél-Afrikában, a denializmus fellegvárában is megfigyelhető, hogy a statisztikák ellentmondanak a szegénységgel kapcsolatos mítosznak. A dél-afrikai halotti anyakönyvi kivonatok átfogó vizsgálata azt mutatta, hogy 2002-ben 57%-kal többen haltak meg, mint 1997-ben. A szegénység és az alultápláltság éppen hogy nem nőtt, hanem csökkent ebben az időszakban Dél-Afrikában – sőt maga a kormány is azt hirdeti, hogy jelentősen csökkent a szegénység mértéke.

TÉVHIT: Nyugaton nem következett be nagyobb HIV-járvány, és ez azt igazolja, hogy az elméletek hamisak

TÉNYEK: A nyolcvanas évek elején még mindenki nagyon sötét jóslatokat hangoztatott arról, hogy a HIV-járvány a nagy kockázatú csoportokról (melegek és intravénás droghasználók) hogyan terjed majd át a lakosság szélesebb rétegeire. Afrika Szaharától délre eső területein a HIV valóban rendkívül elterjedt a heteroszexuális lakosság körében: például Dél-Afrikában a heteroszexuális felnőttek 18%-a fertőzött. Ugyanakkor nyugaton és a legtöbb nem afrikai fejlett országban a HIV továbbra is főleg bizonyos csoportok jellemző betegsége maradt.

Nagyon kényes téma annak vizsgálata, hogy a HIV miért terjed egyes társadalmi csoportokban, másokban pedig miért nem. Az egyik elmélet szerint az Afrikában elterjedt HIV-törzsek sokkal könnyebben terjednek vaginális szexszel, míg az Afrikán kívül elterjedt törzsek sokkal könnyebben adhatók át anális szexszel.

A másik magyarázat szerint a szexuális szokásokban keresendő a magyarázat. A heteroszexuális járvánnyal sújtott afrikai országokban hagyományosan szokás, hogy a férfiaknak egy időben egyszerre több rendszeres, tartós szexuális partnere van. Ez megkönnyíti a vírus terjedését. Ezzel szemben a nyugati kultúrában inkább “sorozatmonogámok” a heteroszexuális férfiak, tehát igaz, hogy akár sok szexuális partnerük is lehet, de egyszerre többnyire csak egy, tehát a HIV-fertőzés is egy kapcsolaton belül marad, nem terjed tovább olyan könnyen. (BMJ, vol 337, p a2638).